Osztrák Köztársaság

Az Osztrák Köztársaság (németül Republic Österreich vagy latin eredetű nevén Austria, illetve magyarul Ausztria). Fővárosa Bécs (eredeti nevén Wien). Közép-Európai állam, amely 1995 óta tagja az Európai Uniónak. Pénzneme az euró a Schengeni térséghez történt 1995-ös csatlakozás óta. Népessége 8,3 millió, mérsékelten növekszik. Államformája szövetségi köztársaság, hivatalos nyelve a német. Regionális szinten további hivatalos nyelvek is érvényben vannak, ilyen a szlovén (Karintia, Stájerország), valamint Bugrenlandban, települési szinten a magyar és a horvát. Az országot kilenc tartomány alkotja: Burgenland, Karintia (Kärnten), Alsó-Ausztria (Nieder-Österreich), Felső-Ausztria (Ober-Österreich), Salzburg (Salzburger Land), Stájerország (Steiermark), Tirol, Vorarlberg, Bécs (Wien). Minden tartománynak saját tartományi székhelye (Landeshauptstadt) van, ezek egyúttal a tartományi parlamentek székhelyei is.

Bővebben...

Gazdaság

Ausztria elsősorban ipari ország. Területének jelentős részét közepes és magas hegyek foglalják el, ezeken a részeken az erdőgazdaság, havasi pásztorkodás és a turizmus a jellemző. A medencékben és sík területeken mezőgazdaság és könnyűipar telepedett meg. Ausztria bányászata rekordokkal is büszkélkedhet. Az Alpokban található a világ legnagyobb földalatti magnezit-telepe, és a világ egyik legnagyobb Wolfram lelőhelye. Matzenban található Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepe és a Bécsi medencében találjuk Európa legmélyebb földgázfúrását. A feldolgozóipar főleg a nagyvárosok környékén és a fontos útvonalak mentén telepedett meg. A vas- és acélipar központja Linz, a gépgyártás fellegvára Steyr, a textilipar és ruhagyártás központja Bécs. További jelentős iparágnak számít a színesfém és alumíniumkohászat, vegyipar, fa- és papíripar, élelmiszeripar, söripar.

Bővebben...

Bankrendszer

Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) feladata a stabil monetáris politika folytatása, Ausztria pénzügyi stabilitásának megőrzése. Ausztria központi bankja tagja az Európai Központi Bankok Rendszerének (ESCB-KBER). Az osztrák pénzügyi piac meghatározó szegmense a bankrendszer, amely a pénzügyletek, befektetési lehetőségek és hitelek gyakorlatilag teljes körét kínálja, mind a lakosság, mind a vállalatok számára. A tőkepiac fellendülése ellenére a bankok még mindig nagy szerepet töltenek be a kínálati és keresleti tőke közötti közvetítésben, a vállalatfinanszírozás területén. Európa egyik legsűrűbb bankhálózata Ausztriában található, megközelítőleg 4000 bankfiókkal. A bankokat alapvetően öt csoportba sorolhatjuk Ausztriában: lakossági bankok, szövetkezeti bankok, takarékpénztárak, értékpapírbankok és jelzálogbankok.

Bővebben...

Történelem

Ausztria történelme az ősidőkbe nyúlik vissza. Már az őskőkorszakban is éltek az ország területén emberek, és a vaskorból is találtak emlékeket. Illírek és kelta törzsek népesítették be ezeket a területeket. Kr. e. 15-ben Augustus császár római légiói a Dunáig nyomultak fel, ekkor jött létre Noricum provincia. Kr. u. V században, a népvándorlás hatására szláv népek telepedtek meg az ország keleti felén, és germánt törzsek szállták meg az Alpok keleti részét. A Nyugat-Alpokot és a Duna két partját bajorok népesítették be. A VIII. század végén, Nagy Károly idején a területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A Babenberg dinasztia uralma azzal kezdődött, hogy II. Ottó császár Babenberg Lipót őrgrófnak ajándékozta a Frank Birodalom keleti határvidékét képező területeket. Folyamatosak voltak a keleti határ menti harcok Magyarországgal. A bécsi medence területe hosszú ideig magyar kézen volt, itteni helységnevek a mai napig őrzik a magyar fennhatóság emlékét.

Bővebben...

Éghajlat

Ausztria a mérsékelt égövben helyezkedik el, éghajlata közép-európai, melyen mind az óceáni, mind a magashegységi, mind a kontinentális hatás érvényesül. Úgy is mondhatjuk, hogy az óceáni és a kontinentális éghajlatú területek határán, átmeneti övezetben található. Az egész ország jellegzetessége a tél és nyár közötti nagy hőmérséklet-különbség. Az ország kelet-nyugati irányban aránylag hosszan elnyúlik, így az éghajlat szempontjából, ebben az irányban három nagy zónára osztható a területe, amit tovább bonyolít a tengerszint feletti magasság. A keleti részt a hazánkéhoz hasonló pannon klíma uralja. A telek hidegek, a nyarak melegek és szárazak. A nyugati régióban az enyhébb telek és a meleg nyarak jellemzőek. Az Ausztria nyugati és középső részét elfoglaló Alpok régió északi részén csapadékos és hűvös nyár valamint hideg tél váltja egymást. Az Alpok belsejében aránylag kevesebb a csapadék, a nyár forró és száraz, a tél viszont hóban gazdag. Gyakori a hegyek lábánál kialakuló köd. Az Alpok déli részén száraz és meleg a nyár, a tél enyhe.

Földrajz

Ausztria egyik legfőbb földrajzi jellegzetessége az ország kétharmadán áthúzódó Alpok, amelynek legmagasabb csúcsa, a Glossglockner (3797 m) a Központi-Alpok területén található. A Bécsi-medence ezzel szemben az Alpok és a Kárpátok által közrefogott sík terület, amelynek időjárása a védettség miatt kellemes, a napsütéses órák száma magas. Az ország 96% százaléka a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Egyébként is vízben igen gazdag ország, több, mint 9000 tó található a területén. A Boden-tó a legmélyebb alpesi tó, a Fertő tó, amely hazánkkal közös, Közép-Európa egyetlen sztyeppei tava. A salzkammerguti és a Karintiai tóvidék hatalmas turista-vonzerővel bír.

Bővebben...

Ünnepek

Ausztria nemzeti ünnepnapjainak jó része a katolikus ünnepekhez kapcsolódik. Természetesen ünnep a karácsony, karácsony másnapja (december 24.-25.) és újév napja (január 1-e). Hazánktól eltérően vízkereszt napja is törvényes ünnep (január 6.) A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik a nagypéntek és a húsvéthétfő. Májusra három ünnepnap is esik: a munka ünnepe elsején, az Urunk mennybemenetelének napja 9-én, és a pünkösdhétfő. A nyári ünnepek az úrnapja (június 2.) és a nálunk is nagy ünnepnek számító Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) Novemberben a mindenszentek napja (november elseje), decemberben pedig a Szűz Mária szeplőtelen fogantatása (december 8.) tartozik az egyházi ünnepek sorába. A Keresztény ünnepek (Húsvétvasárnap, Mennybemenetel, Pünkösdvasárnap) változó időpontban vannak, mint Hazánkban. A nem egyházi ünnepek körébe a munka ünnepe (május 1.), és az örökös semlegesség ünnepnapja, amely egyébként nemzeti ünnep (október 26.) tartozik. Nem állami ünnep, de Ausztria-szerte nagy hagyományokkal rendelkezik a Walpurgis-éj (április 30.) és a Rupert nap (Rupertitag, szeptember 24.)